Leírás
A Szent György-palota Campobasso városháza, egy elegáns, 19. századi épület széles árkádsorral és a tetején órával. Titkot rejt: a falai között egy egész templom áll, kívülről szinte láthatatlanul.
A homlokzat három emeletes az árkádsor fölött, amely nagy, négyszögletes pillérekre támaszkodó félköríves ívekből áll. Az első emelet közepén egy kis erkély ugrik ki márvány korlátoszlopokkal, amelyet két ión oszlop tart.
Legfelül az óra számlapján a „MUNICIPIO” felirat olvasható. Negyedóránként a kis harangjai rövid dallamot játszanak: minden negyedórakor csak megidézik, félkor hosszabb, teljes egészében pedig csak az óra ütésekor hallható.
A palota előtt magasodik a lovon ülő, sárkányt leszúró Szent György-szobor: a szent a város védőszentje, a szobor pedig egykor a városháza belsejében állt.
A hátsó oldal a Villa dei Cannoni parkra néz két háromszintes üvegszárnnyal, amelyeket a belső terek bővítésére építettek, és amelyek a földszint felé haladva összeszűkülnek.
Itt alapította 1290-ben Pietro da Morrone, a későbbi V. Celesztin pápa a Santa Maria della Libera kolostort. Az 1805. július 26-i földrengés súlyosan megrongálta, 1811-ben pedig teljesen összeomlott: a szerzetesek, akik a szerzetesrendek feloszlatása után pénz nélkül maradtak, nem tudták megmenteni.
A község közkertet csinált belőle, és 1824-ben újjáépítette a Santa Maria della Libera-templomot. Aztán mellette felépült a városháza, amely teljesen magába zárta: a templom csak 1878-ban nyílt meg újra az istentisztelet előtt.
Bent egy 13. századi, bizánci stílusú szobrot őriznek, a Liberát. Az 1805-ös földrengést állítólag csodával határos módon úszta meg, és az újjáépítés egész ideje alatt a kapucinusok kolostorában őrizték.
A régi kertből a Villa dei Cannoni park maradt meg, közvetlenül a palota mögött.
A homlokzat három emeletes az árkádsor fölött, amely nagy, négyszögletes pillérekre támaszkodó félköríves ívekből áll. Az első emelet közepén egy kis erkély ugrik ki márvány korlátoszlopokkal, amelyet két ión oszlop tart.
Legfelül az óra számlapján a „MUNICIPIO” felirat olvasható. Negyedóránként a kis harangjai rövid dallamot játszanak: minden negyedórakor csak megidézik, félkor hosszabb, teljes egészében pedig csak az óra ütésekor hallható.
A palota előtt magasodik a lovon ülő, sárkányt leszúró Szent György-szobor: a szent a város védőszentje, a szobor pedig egykor a városháza belsejében állt.
A hátsó oldal a Villa dei Cannoni parkra néz két háromszintes üvegszárnnyal, amelyeket a belső terek bővítésére építettek, és amelyek a földszint felé haladva összeszűkülnek.
Itt alapította 1290-ben Pietro da Morrone, a későbbi V. Celesztin pápa a Santa Maria della Libera kolostort. Az 1805. július 26-i földrengés súlyosan megrongálta, 1811-ben pedig teljesen összeomlott: a szerzetesek, akik a szerzetesrendek feloszlatása után pénz nélkül maradtak, nem tudták megmenteni.
A község közkertet csinált belőle, és 1824-ben újjáépítette a Santa Maria della Libera-templomot. Aztán mellette felépült a városháza, amely teljesen magába zárta: a templom csak 1878-ban nyílt meg újra az istentisztelet előtt.
Bent egy 13. századi, bizánci stílusú szobrot őriznek, a Liberát. Az 1805-ös földrengést állítólag csodával határos módon úszta meg, és az újjáépítés egész ideje alatt a kapucinusok kolostorában őrizték.
A régi kertből a Villa dei Cannoni park maradt meg, közvetlenül a palota mögött.