Leírás
A Szent Antal apát-templom Campobasso barokk remekműve a történelmi belvárosban, a régi Porta Sant'Antonio mellett. Kívül egyszerű, vakolt homlokzat fogadja, belül viszont egyetlen hajó csillog az aranyozott faragványoktól és a 17. századi vásznaktól.
A meglepetést a négy oldaloltár adja: gazdag díszítésű faragott fa oltárokat színarannyal vontak be. A hajó végében álló, színes márványból készült főoltár 1748-ból való, és teljesen rokokó stílusú.
A legjelentősebb festő a solofrai Francesco Guarino. A bal oldali első oltáron található 1643-ból származó Szent Benedek ördögűzése című képe, fölötte egy Pietà áll; a szomszédos oltáron további vásznai veszik körül Szűz Mária a gyermek Jézussal ábrázolású szobrát.
Guarino sötét, erőteljes tónusokat használ, amelyek a szabadtéri jeleneteken érvényesülnek a legjobban.
A Szent Antal-oltáron a szent 16. századi faszobrát kilenc kisebb, 17. századi vászon keretezi életének egy-egy epizódjával. A kórus hátsó falán A Szent Antal megkísértése flamand stílusjegyeket mutat.
A bal oldali falon nyílik az 1696-os orgona, amely szintén faragott fából készült, és aranylemez borítja. A templomban látható Paolo Saverio Di Zinno Szent Ferenc-faszobra is; a szobrász Campobassóban született.
A falak felső részén Michele Scaroina freskói futnak végig 1614-ből; ő is campobassói származású. A mennyezet ezzel szemben 20. századi: Amedeo Trivisonno temperával festette rá Lucifer kiűzetését a Paradicsomból.
A mai templom 1572-ben épült, ezt az évszámot az egyszerű kapuzatba is belevésték, egy régebbi kis templom, egy bencés szeretetház kápolnája fölé. 1809-ig a trinitáriusok társulatának székhelye volt, 1829-től pedig plébániatemplom.
1799 nyomot hagyott: a francia megszállás idején kifosztották az oltárok oszlopait, és eltűnt a jobb oldali második oltár oltárképe. Csak a félköríves lunettája maradt meg Paolo Fenoglia Atyaistent ábrázoló festményével.
A szentély fölött egykor kupola állt, amelyet instabilitása miatt lebontottak, helyére Leo Paglione által freskózott sík mennyezet került. A földrengés által súlyosan megrongált harangtornyot 1864-ben építették újjá.
Néhány lépésre található a Porta Sant'Antonio, a Cola Monforte által építtetett városfal rusztikus kváderkőből épült boltíve, amely egy hatalmas falszakaszhoz és egy kerek toronyhoz csatlakozik. A templom a nevét viselő negyedben állt, közvetlenül a városfalon kívül.
Ne hagyd ki
• Az aranyozott faoltárokat.
• Guarino Szent Benedek-képét.
• Az 1696-os orgonát.
• Szent Antal szobrát a kilenc vászonnal.
• A Porta Sant'Antoniót.
A meglepetést a négy oldaloltár adja: gazdag díszítésű faragott fa oltárokat színarannyal vontak be. A hajó végében álló, színes márványból készült főoltár 1748-ból való, és teljesen rokokó stílusú.
A legjelentősebb festő a solofrai Francesco Guarino. A bal oldali első oltáron található 1643-ból származó Szent Benedek ördögűzése című képe, fölötte egy Pietà áll; a szomszédos oltáron további vásznai veszik körül Szűz Mária a gyermek Jézussal ábrázolású szobrát.
Guarino sötét, erőteljes tónusokat használ, amelyek a szabadtéri jeleneteken érvényesülnek a legjobban.
A Szent Antal-oltáron a szent 16. századi faszobrát kilenc kisebb, 17. századi vászon keretezi életének egy-egy epizódjával. A kórus hátsó falán A Szent Antal megkísértése flamand stílusjegyeket mutat.
A bal oldali falon nyílik az 1696-os orgona, amely szintén faragott fából készült, és aranylemez borítja. A templomban látható Paolo Saverio Di Zinno Szent Ferenc-faszobra is; a szobrász Campobassóban született.
A falak felső részén Michele Scaroina freskói futnak végig 1614-ből; ő is campobassói származású. A mennyezet ezzel szemben 20. századi: Amedeo Trivisonno temperával festette rá Lucifer kiűzetését a Paradicsomból.
A mai templom 1572-ben épült, ezt az évszámot az egyszerű kapuzatba is belevésték, egy régebbi kis templom, egy bencés szeretetház kápolnája fölé. 1809-ig a trinitáriusok társulatának székhelye volt, 1829-től pedig plébániatemplom.
1799 nyomot hagyott: a francia megszállás idején kifosztották az oltárok oszlopait, és eltűnt a jobb oldali második oltár oltárképe. Csak a félköríves lunettája maradt meg Paolo Fenoglia Atyaistent ábrázoló festményével.
A szentély fölött egykor kupola állt, amelyet instabilitása miatt lebontottak, helyére Leo Paglione által freskózott sík mennyezet került. A földrengés által súlyosan megrongált harangtornyot 1864-ben építették újjá.
Néhány lépésre található a Porta Sant'Antonio, a Cola Monforte által építtetett városfal rusztikus kváderkőből épült boltíve, amely egy hatalmas falszakaszhoz és egy kerek toronyhoz csatlakozik. A templom a nevét viselő negyedben állt, közvetlenül a városfalon kívül.
Ne hagyd ki
• Az aranyozott faoltárokat.
• Guarino Szent Benedek-képét.
• Az 1696-os orgonát.
• Szent Antal szobrát a kilenc vászonnal.
• A Porta Sant'Antoniót.