Leírás
A Monforte-kastély Campobasso jelképe: egy tömör, négyszög alaprajzú kőépület a várost uraló domb tetején, mintegy 790 méteres magasságban. Odafentről egész Molise belátható, sőt még azon túl is.
Nevét II. Nicola Monforte grófról, becenevén Colától kapta, aki az 1456-os földrengés után, 1458-ban újjáépítette. Kastély azonban már korábban is állt itt: egy 1375-ös pergamen említi, a dombon pedig szamnisz falak nyomai is megmaradtak.
A kapaszkodó jutalma a panorámateraszról nyíló kilátás, ahová egy csupasz lépcsősor vezet fel. A tekintet a Biferno, a Trigno és a Fortore völgyétől a Majelláig, Felső-Molise hegyeiig és Puglia sárgás dombjaiig szalad.
Fentről a várost is „el lehet olvasni”: a legyező alakban a domboldalon lefelé futó óvárost, az oszk–szamnisz városfalak maradványait, körülötte pedig kisebb falvak koszorúját.
Kívülről a kastély szigorú erődítménynek látszik: a falak tetején végig güelf fogak sorakoznak, az ablakok olyan aprók, hogy összetéveszthetők a lőrésekkel, a többi fölé pedig magas, téglalap alaprajzú torony magasodik.
A régi bejárat fölött, amely a város felé néz és ma már nem használatos, még látszanak a felvonóhíd nyomai és a Monforte-család címere: négy rózsával övezett kereszt. A belső tér ezzel szemben nagyon puritán.
A kastély inkább háborúra készült, mint udvari életre. Cola Monforte egy falakból és tornyokból álló övhöz kapcsolta, amely lefutott a dombon, így valódi megerősített fellegvár jött létre: egy része ma is látszik az óvárosban.
A 18. században elhagyták, börtön lett belőle, amelyet a haramiák többször megtámadtak. 1936–1937-ben állították helyre, ekkor két termében kialakították a háborús hősi halottak emlékhelyét.
A kastély alatt az épülettel megegyező nagyságú altalajbeli terek húzódnak. Hogy mire szolgáltak, nem tudni: talán ciszternák, börtön vagy menedék voltak. A kazamaták egyik cellája bizonyosan fogda volt, és az emberek évszázadokig kínzókamrának hívták.
Egy népi hiedelem szerint innen titkos, mára befalazott folyosó indult, amely a domb mentén lefelé a Szent Antal apát-kapuig vezetett. Egy másik a hagyomány szerint menekülési útként a városon kívülre, a San Giovannello-dombig vitt.
A kastély körül, a domboldalon a Via Matris park a keresztút állomásait követi a fák között.
Ne hagyd ki
• A panorámateraszt.
• A güelf fogakat és a tornyot.
• A Monforte-család címerét.
• Az altalajbeli tereket.
Tudtad?
• A toronyban az olasz légierő meteorológiai állomása működik: 808 méteres magasságával Olaszország egyik legmagasabban fekvő állomása.
• 2012-ben a kastély felkerült az „Italia delle Arti” sorozat öteurós ezüstérméjére.
Nevét II. Nicola Monforte grófról, becenevén Colától kapta, aki az 1456-os földrengés után, 1458-ban újjáépítette. Kastély azonban már korábban is állt itt: egy 1375-ös pergamen említi, a dombon pedig szamnisz falak nyomai is megmaradtak.
A kapaszkodó jutalma a panorámateraszról nyíló kilátás, ahová egy csupasz lépcsősor vezet fel. A tekintet a Biferno, a Trigno és a Fortore völgyétől a Majelláig, Felső-Molise hegyeiig és Puglia sárgás dombjaiig szalad.
Fentről a várost is „el lehet olvasni”: a legyező alakban a domboldalon lefelé futó óvárost, az oszk–szamnisz városfalak maradványait, körülötte pedig kisebb falvak koszorúját.
Kívülről a kastély szigorú erődítménynek látszik: a falak tetején végig güelf fogak sorakoznak, az ablakok olyan aprók, hogy összetéveszthetők a lőrésekkel, a többi fölé pedig magas, téglalap alaprajzú torony magasodik.
A régi bejárat fölött, amely a város felé néz és ma már nem használatos, még látszanak a felvonóhíd nyomai és a Monforte-család címere: négy rózsával övezett kereszt. A belső tér ezzel szemben nagyon puritán.
A kastély inkább háborúra készült, mint udvari életre. Cola Monforte egy falakból és tornyokból álló övhöz kapcsolta, amely lefutott a dombon, így valódi megerősített fellegvár jött létre: egy része ma is látszik az óvárosban.
A 18. században elhagyták, börtön lett belőle, amelyet a haramiák többször megtámadtak. 1936–1937-ben állították helyre, ekkor két termében kialakították a háborús hősi halottak emlékhelyét.
A kastély alatt az épülettel megegyező nagyságú altalajbeli terek húzódnak. Hogy mire szolgáltak, nem tudni: talán ciszternák, börtön vagy menedék voltak. A kazamaták egyik cellája bizonyosan fogda volt, és az emberek évszázadokig kínzókamrának hívták.
Egy népi hiedelem szerint innen titkos, mára befalazott folyosó indult, amely a domb mentén lefelé a Szent Antal apát-kapuig vezetett. Egy másik a hagyomány szerint menekülési útként a városon kívülre, a San Giovannello-dombig vitt.
A kastély körül, a domboldalon a Via Matris park a keresztút állomásait követi a fák között.
Ne hagyd ki
• A panorámateraszt.
• A güelf fogakat és a tornyot.
• A Monforte-család címerét.
• Az altalajbeli tereket.
Tudtad?
• A toronyban az olasz légierő meteorológiai állomása működik: 808 méteres magasságával Olaszország egyik legmagasabban fekvő állomása.
• 2012-ben a kastély felkerült az „Italia delle Arti” sorozat öteurós ezüstérméjére.